Dezodorokban, izzadásgátlókban, borotválkozás utáni készítményekben, arckrémekben, napozószerekben, babaápolási készítményekben található pórusösszehúzó és verejtékmirigy blokkoló, vérzéscsillapító vegyületek, amelyek akadályozzák a bőr természetes kiválasztását és méregtelenítését, a véráramba jutva az egész szervezetre nézve súlyosan mérgezőek.
Ahhoz, hogy egy kozmetikum habos legyen, habképző tenzidet, vagy más néven mosó aktív anyagot kell tartalmaznia. Ezek az anyagok azok, amelyektől "tisztának" érzi magát, ugyanis olyan erős zsíroldó tulajdonsággal rendelkezik, hogy
leoldják a testen található bőrfelszíni emulziót, amely a bőrimmunért felelős, és az egyik eslő számú védelmi vonala a szervezetnek. Ezen vegyületek "áldásos" tevékenységének köszönhető az a bizonyos
száraz, húzódó érzés, a bőrallergiák nagy része, a korai bőröregedés, és a - sajnos a csecsemőkorban is jelentkező -
ekcéma.
Emulgeátorok és felületaktív vegyületek
Az emulgeátoroknak köszönhető, hogy a kozmetikai készítmények zsíroldékony és vízoldékony hatóanyagai elegyednek egymással, azaz emulziót - hétköznapi néven krémet - alkotnak. A legveszélyesebb kozmetikai emulgeátor
bőrirritáló hatású lehet,
károsíthatja a vesét, megterheli a májat. Ezeket az állításokat állatkísérletekkel is bizonyították és alátámasztották. Egyes anyagokkal reakcióba lépve
erősen rákkeltő nitrozaminokat képezhetnek.
Szintetikus illatosítók
Az illat az egyik legkritikusabb összetevő a kozmetikumok esetében, nemcsak azért, mert ez alapján választjuk ki kedvencünket, hanem mert az illatanyagok a kozmetikumok által okozott
allergiás reakciók leggyakoribb kiváltói. Az újabb kutatások azt is alátámasztották, hogy valószínűsíthetően
szerepük van a demenciális betegségek (autizmus, sclerosis, multiplex, Altzheimer-kór, Parkinson-kór, dislexia, disgraphia, migrén, epilepszia)
kialakulásában is.
Tartósító szerek
Az egyik legproblémásabb vegyületcsoport a tartósítóké. Sajnos
az általánosan alkalmazott szintetikus tartósítószerek 90%-a káros hatású. Ezek közül szinte mindegyik valamilyen formában
allergén, egyes konzerválószereknél még a
rákkeltés gyanúja is fennáll.
Kőolaj származékok
A szintetikus anyagok túlnyomó többsége is kőolajszármazék, amelyek természetes zsír- és olajpótlóként kerülnek a kozmetikumokba - legfőképp a krémekbe, testápolókba, masszázsolajokba, babaolajokba, alapozókba és rúzsokba. Mivel a valódi 100%-os növényi olajok drágák, a kozmetikai ipar a nagyobb haszon, és a hosszabb eltarthatóság érdekében előszeretettel alkalmazza az olcsó kőolajat, egészen pontosan a kőolaj feldolgozás során keletkezett kőolajhulladékot: a
pakurát. Ebből a büdös, ragacsos és rendkívül mérgező veszélyes hulladékból készülnek durva vegyszeres finomítással a kozmetikai szintetikus zsír- és olajkomponensek.